Varga Nelli

Elolvastam a Könyvet! Elisabeth, te tudtad, hogy “csupán” a Könyv olvasása olyan erővel bír, hogy felér akár egy MET kezeléssel? Persze, hogy tudtad. Hisz amikor írtad, biztos a legmegfelelőbb energiák, erők és a Hang vett körül téged. Még tavaly nyáron/ősszel kezdtem neki az olvasásnak, de mivel én nagyon lassan olvasok, többször letettem és újra folytattam. (Ez nem azért volt így, mert unalmas lett volna! Sőt!) Februárban aztán újra kézbe vettem és olvastam bármikor, amikor csak időm engedte, amikor úgy éreztem szükségem van rá. Akkoriban épp a torkom fájdult meg, amit nátha, orrdugulás és orrspray követett. Nem értettem! Nem értettem, hogy néha miért dugul, ömlik az orrom egyszerre, tüsszögök, a könnyem folyik, mint valami allergiásnak. Aztán, ahogy ezek a tünetek jöttek, úgy múltak el, majd ismétlődtek megint. Aztán kezdett feltűnni valami. És emiatt írom most neked mindezt le. Ahogy kézbe vettem a Könyvet és elkezdtem olvasni, úgy rohantak le elég durván ezek a tünetek. Ahogy letettem a Könyvet, megszűntek. (Egy idő után már teszteltem magam, néha csak néhány oldal erejéig kezdtem olvasni. A tüneteim minden alkalommal egy pillanat alatt előjöttek.) Rá kellett jönnöm, hogy ez egyfajta gyógyulás, tisztulás, világosodás, terápia, mit tudom én mi … Most, hogy az utolsó betűig elolvastam a könyvet, megszűntek az orrommal kapcsolatos jelek, orrspray-t nem használok, nem dugul az orrom és nem folyik a könnyem. Nem vagyok olyan, mint egy allergiás. A lelki, pszichés problémáim nekem mindig az orromban jeleznek. Ezt már egy jó ideje érzem. Azt is tudom, hogy ez még nem a végleges gyógyulás, de egy nagy lépés (egy nagyon fontos lépés).

 

Bicsek Flóra

Nagy sikert aratott! Örült neki a párom. Sőt (remélem nem tartod gyerekesnek) néha lefekvéskor ha van idönk fel is szokott olvasni belőle nekem! Az első benyomásom az volt, hogy ez nem egy könnyed olvasmány. Fel is ültem az ágyban, mert ezt fekve nem lehet hallgatni…

 

Andrea Pappová

Egy közös workshopon találkoztunk, ott hangzott el a következő beszélgetés:
Az a vicces, hogy a könyvedből pár hónappal ezelőtt valaki megosztott egy részletet, azt én “feloldozásként” beleírtam a határidőnaplóm hátsó lapjára – utólagos engedelmeddel – , és néha elővettem, olvasgattam. Nagyon érdekel az egész könyv engem is és Jutkát is. Ezért is vágtam olyan bamba képet, mikor azt kérdeztem, hogy “… azt a könyvet te irtad?!” Sosem gondoltam, hogy találkozom majd egyszer az íróval.

 

Kovács Lilla

Hát, hogy is kezdjem…szerettem olvasni ezt a könyvet, rengeteg olyan dolog volt benne, amit jó volt visszaolvasni. Jó, hogy valaki leírta. Sok olyan megdöbbentő történetet ismerhettem meg általa a kezelesről, amelyhez hasonlóakat volt szerencsém a későbbiekben megtapasztalni. Őszinte, könnyed mégis mély. Élmény volt olvasnom és mindenkinek ajánlom.

 

Évinger Boglárka

Az igazi nagy fordulópontoknál valahogy mindig mellém szegült egy könyv, mint egy mentor. Az alcím megállja a helyét, a káoszból biztonságosan és békésen vezetett a fejlődés útján. Tőlem szokatlan módon, spontán bele olvastam a főcímekbe és le is ragadtam a 4. fejezetnél. Nagyot lendített az éppen aktuális elakadásomon. Ettől kezdve az élet diktálta a témát, én pedig használati útmutatóként mellé olvastam a könyvet. Kézen fogva vezetett, tabuk nélkül őszintén magyarázott és így következetesen haladtunk előre. Fontos volt a megéléseimben, hogy női minőségben kapott tanácsokat, teljesen be tudtam építeni. Az aktuális életfeladatok által bekapcsolt félelmeket, dühöt, bizonytalanságot együtt bontottuk ki. Segítségével fel mertem engedni az érzelmeket és biztonsággal kezdtem megélni azokat. Elfogadtam, ami jött és elengedtem, aminek már lejárt az ideje. Békés elégedettség, megnyugvás követte a tanulást, ami azóta is tart. Köszönöm Elisabeth!